Augusztus 19-én az EGAL klubban(Eger) kerül megrendezésre egy jótékonysági buli az Állatok nevében egyesület javára. Az egyesület célja a hontalan vagy bizonyos okokból annak hitt, sérült, beteg és egyéb problémával küzdő vagy reménytelen helyzetbe került állatok megsegítése. Természetesen remek zenekarok is fellépnek az est folyamán.
2010. augusztus 13., péntek
2010. július 9., péntek
B.u.Rock Feszt beszámoló 2010.07.03.
2010. július 3. Berettyóújfalu – Keleti B.u.Rock Fesztivál
Ha valaki elkezd zenélni és már jó ideje mozog ebben a közegben, akarva-akaratlanul is szeretné megmutatni az ismerősöknek, ismeretleneknek, hogy a település, régió határain kívül is terem nagyon-nagyon sok jó zene.
Amikor Berettyóújfalu városa – nagyon okosan – belehelyezte a Keleti B.u.Rock fesztivál elképzelését az egyik pályázatába, akkor még senki sem gondolta, hogy ez valóban meg is fog valósulni. Ám láss csodát, összejött és elindult az a hosszú, néha gyötrelmes folyamat, amit mi szervezésnek hívunk.
Panaszkodni nem szeretnék, hiszen ne csinálja az, aki nem akarja, de néha tényleg óriási a bürokrácia hálója, az emberek értetlensége stb., amin igencsak nehéz átjutni. Szerencsére mindent időben sikerült elvégezni, leegyeztetni, így nem maradt semmi akadálya annak, hogy július 3-án egy jó hangulatú kis napot hozzunk össze.
Próbáltuk úgy összeállítani a feszt fellépőinek névsorát, hogy a metalon belül mindenki megtalálja a maga érdeklődési körét, irányzatát.
Elsőként a szentendrei Conan's First Date lépett a színpadra, ahol komplett fény- és hangtechnika várta őket. Ha egyszerűen szeretném leírni a zenéjüket, akkor azt mondanám, hogy jófajta death metal, rengeteg Type O Negative behatással. Magukról is annyit írtak, hogy nem akarják megváltani a világot, de aki a riffgazdag zenéket kedveli, az nem fog csalódni. Így is volt, vagyis lett volna, ha nem csak tízen nézzük meg a műsorukat. Kicsit szomorú is voltam, hogy mennyire kongott a tér. A fiúk ettől függetlenül korrekten letolták a műsorukat, amiért külön hála nekik.
http://www.youtube.com/watch?v=z7lm3qLhaWc
Amikor a szegedi Real Lies-t ajánlották a figyelmembe, akkor odaírták, hogy grunge. Számomra ez a megnevezés mára már egy olyan gyűjtőfogalommá nőtte ki magát, mint pl. a metalcore, vagy az alternatív. Szinte mindent és mindenkit be lehet tuszkolni valahova, csak az értelmét nem látom.
Szervezői teendőimből fakadóan nem tudtam végighallgatni a produkciót, de ami azért nekem átjött, hogy ez nem egy szokványos grunge, rock keverék. Annál több. Jó néhányan egyből azt mondták, hogy az Isten Háta Mögött elevenedik meg előttük. Itt is megvan az érzelemgazdag, színfestő zene és a gondolatiság a szövegekben. Én azonban nem húznék ilyen könnyen párhuzamot a két együttes között. Szerintem a Real Lies-t nem kell sehova sorolni, csak simán hallgatni és élvezni.
Vl 45 – Budapest. Pár éve, hogy először találkoztam a nevükkel, majd a zenéjükkel, később pedig egy képi anyagukkal (http://www.youtube.com/watch?v=Gkgt1TNekt4). Mit mondjak, egyből szimpatikusak lettek, hiszen köztudomású, hogy csípem ezt a stoner, southern rock/metal vonalat. Nem is lehetett kérdés, hogy itt a helyük. Amit lehet, kihoznak ebből a stílusból és Dávid nagyon jó énektémákat hoz a kiváló alapokra. Továbbra is azt fájlaltam inkább, hogy a közönség jelenléte nem zavarta össze a fellépő együttest.
Lehet, hogy én vagyok bolond (és nem annyira fociőrült, mint egyesek), de egyszerűen nem tudom, mit lehet még azért tenni, hogy Bihar rámozduljon egy zenei rendezvényre? Ezen a ponton szinte kilátástalannak láttam a küzdelmet, hogy valamit adhassunk az embereknek. Ingyenes rendezvény a város szívében, jó zenekarok, full hangerő. Kell ennél több? Úgy látszik, igen.
Az est legtávolabbról érkezője címet a veszprémi Pigs Might Fly zenekar vitte el. Nem először teszik már tiszteletüket nálunk, így sokan ismerősként üdvözölhették az együttest. Mert láss csodát, mintha egy varázsütés történt volna, megjelent a közönség. Megjelent és egyből félházat produkált. A srácokra annyit szokás mondani, hogy nu metalt játszanak, de szerintem ez annál azért árnyaltabb, hogy ennyivel elintézzük ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy kezdetben valóban a nu metal vonulat volt rájuk jellemző, de az idő múlása érződik a zenéjükön. Több elem is felfedezhető, ami más irányzatokat juttat eszünkbe, így a sablonos behelyezgetés, skatulyázás igencsak komoly nehézségekbe ütközik. És ami nem utolsó szempont egy színpadon álló zenekarnál: a közönség vette a zenéjüket. Miről álmodhat még egy zenekar? 10 rekesz sörről, de az más kérdés, hehe.
Amikor megszűnt a berettyóújfalui Pluto, akkor már mondták a tagok (Kornél, Krisztián, Karesz), hogy nem adják fel és csinálnak egy új együttest, más zenei irányultsággal. Gondoltam magamban, persze, persze, majd hiszem, ha látom. És tessék. A Hope to Believe mára egy iszonyatosan jó koncertzenekarrá nőtte ki magát. Az együttes tagjai tudják, hogy mit szeretnének és be is járják azt az utat, amit ehhez kell. Az mindenképp említésre méltó, hogy Marci érkezése sokat lendített a zenekaron, hiszen ebbe a zenébe kell a két gitár, itt nagyon nehéz egyedül játszani, kell a telítettség, kell egy ritmusgitár riffelése. Annak meg különösen örülök, hogy a szövegek – számomra – fontos dolgokat fogalmaznak meg: össze- és kitartás, tisztesség, becsület. Ha a hardcore ennyire van jelen a zenéjükben, akkor is piros pont érte. Azt kell, hogy mondjam, csak ilyen mentalitású, hozzáállású együttesekre lenne szüksége a mai magyar undergroundnak és akkor talán nem haldokolna annyira minden. Ami még ezenkívül feltétlenül érdekes lehet: a HTB megmutatta, hogy Keletről is el lehet jutni a vérkeringésbe, csak akarat és kitartás kérdése az egész.
A székesfehérvári Stiff Bastard meghívását annak köszönhette, hogy több mint két éve Pestre kellett költöznöm és ezt kihasználva folyamatosan jártam a klubokat egy jó kis koncertért. Ha ők voltak terítéken mindig megpróbáltam eljutni, mert nagyon karaj kis koncertzenét tolnak. Lemezen sem rossz, sőt, de élőben az igazi. Plusz Ricsi tényleg egy igazi frontember a maga beleszarós attitűdjével együtt. Jöttek, láttak, győztek. Röviden ennyivel el is intézhetném az egészet. Élőben iszonyat arcbamászó a zenéjük és a jókor kicsikart feldolgozás (Sick of it All – Uprising Nation) pedig hab volt a tortán. Ez volt az első újfalui koncertjük, de nem az utolsó. 2010. november 6-án (szombat), a Parola Pinceklubban lépnek fel a gyomaendrődi Nasmith és a helyi Abiocore társaságában.
A sort – az egész napos rohangálást – mi zártuk. Nagyszínpad, nagyszínpad. Egy együttes mindig jól érzi magát, ha nem azon kell agyalni, hogy miként próbáljon meg elférni azon a területen, amit sok helyen színpadnak csúfolnak. Itt ezzel nem volt probléma, most kényelmesen lehetett mozogni és nem kellett attól tartani, hogy egymás szájába dugjuk a gitárnyelet.
Sok számos, hosszú programmal készültünk, hála annak, hogy Tomi mára már mindent fúj kívülről. Vele nemcsak erősödött az Abiocore, hanem színesedett is, hiszen azonkívül, hogy jól dobol még látványban is tesz hozzá a zenekar megjelenéséhez, mivel neki egyedül van annyi haja mint az együttes többi tagjának összesen.
Az elején próbáltunk egy kis trükköt belecsempészni az indulásba, nem tudjuk milyen sikerrel. Számunkra nagy meglepetés volt, hogy amikor felnyomták a fényeket, kb. félház figyelt minket, majd indult az őrlés. A műsort próbáltuk úgy felépíteni, hogy a lendület végig egy szinten maradjon, néha-néha egy kis pihenővel és talán sikerült is. Szabályosan élveztük a bulit, most minden klappolt, ami érezhető is volt a teljesítményünkön.
Azt sem felejthetjük el, hogy végre sikerült eljátszanunk élőben az új számunkat (Árral szemben), amit még lehet kóstolgatni, ízlelgetni, mert errefelé halad az Abiocore.
A 12+1 szám tökéletes mennyiség volt, reméljük, hogy senkiben sem maradt hiányérzet.
Amikor elindultunk azon az úton, hogy összehozzuk ezt az egy napos kis témát, arra törekedtünk, hogy olyan zenekarok jöjjenek el hozzánk, akik amúgy nem jutnának el ebbe a térségbe. Próbáltuk a zenei stílusokat is összehangolni, kapjon mindenki mindenből, ne maradjon hiányérzet.
Külön meg szeretném köszönni a Hope to Believe és az Abiocore zenekarok önzetlen segítségét, munkáját, nélkülük ez a buli sem ment volna le. Talán már csak mi maradtunk egymásnak és ezt érdemes megbecsülni.
Mondhatnám, írhatnám, hogy jövőre ugyanekkor ugyanitt, de ez még nagyon távoli és ígérgetni nem szeret az ember (vagyis én nem). Törekszünk, bizakodunk, írogatunk, hátha.
Annyit kérnék mindenkitől, hogy akinek tetszett ez a nap, az jelezze felénk, hogy az erkölcsi tartáson túl fel tudjunk mutatni egy olyan bázist, akikért megéri fesztet szervezni.
Boss
Ha valaki elkezd zenélni és már jó ideje mozog ebben a közegben, akarva-akaratlanul is szeretné megmutatni az ismerősöknek, ismeretleneknek, hogy a település, régió határain kívül is terem nagyon-nagyon sok jó zene.
Amikor Berettyóújfalu városa – nagyon okosan – belehelyezte a Keleti B.u.Rock fesztivál elképzelését az egyik pályázatába, akkor még senki sem gondolta, hogy ez valóban meg is fog valósulni. Ám láss csodát, összejött és elindult az a hosszú, néha gyötrelmes folyamat, amit mi szervezésnek hívunk.
Panaszkodni nem szeretnék, hiszen ne csinálja az, aki nem akarja, de néha tényleg óriási a bürokrácia hálója, az emberek értetlensége stb., amin igencsak nehéz átjutni. Szerencsére mindent időben sikerült elvégezni, leegyeztetni, így nem maradt semmi akadálya annak, hogy július 3-án egy jó hangulatú kis napot hozzunk össze.
Próbáltuk úgy összeállítani a feszt fellépőinek névsorát, hogy a metalon belül mindenki megtalálja a maga érdeklődési körét, irányzatát.
Elsőként a szentendrei Conan's First Date lépett a színpadra, ahol komplett fény- és hangtechnika várta őket. Ha egyszerűen szeretném leírni a zenéjüket, akkor azt mondanám, hogy jófajta death metal, rengeteg Type O Negative behatással. Magukról is annyit írtak, hogy nem akarják megváltani a világot, de aki a riffgazdag zenéket kedveli, az nem fog csalódni. Így is volt, vagyis lett volna, ha nem csak tízen nézzük meg a műsorukat. Kicsit szomorú is voltam, hogy mennyire kongott a tér. A fiúk ettől függetlenül korrekten letolták a műsorukat, amiért külön hála nekik.
http://www.youtube.com/watch?v=z7lm3qLhaWc
Amikor a szegedi Real Lies-t ajánlották a figyelmembe, akkor odaírták, hogy grunge. Számomra ez a megnevezés mára már egy olyan gyűjtőfogalommá nőtte ki magát, mint pl. a metalcore, vagy az alternatív. Szinte mindent és mindenkit be lehet tuszkolni valahova, csak az értelmét nem látom.
Szervezői teendőimből fakadóan nem tudtam végighallgatni a produkciót, de ami azért nekem átjött, hogy ez nem egy szokványos grunge, rock keverék. Annál több. Jó néhányan egyből azt mondták, hogy az Isten Háta Mögött elevenedik meg előttük. Itt is megvan az érzelemgazdag, színfestő zene és a gondolatiság a szövegekben. Én azonban nem húznék ilyen könnyen párhuzamot a két együttes között. Szerintem a Real Lies-t nem kell sehova sorolni, csak simán hallgatni és élvezni.
Vl 45 – Budapest. Pár éve, hogy először találkoztam a nevükkel, majd a zenéjükkel, később pedig egy képi anyagukkal (http://www.youtube.com/watch?v=Gkgt1TNekt4). Mit mondjak, egyből szimpatikusak lettek, hiszen köztudomású, hogy csípem ezt a stoner, southern rock/metal vonalat. Nem is lehetett kérdés, hogy itt a helyük. Amit lehet, kihoznak ebből a stílusból és Dávid nagyon jó énektémákat hoz a kiváló alapokra. Továbbra is azt fájlaltam inkább, hogy a közönség jelenléte nem zavarta össze a fellépő együttest.
Lehet, hogy én vagyok bolond (és nem annyira fociőrült, mint egyesek), de egyszerűen nem tudom, mit lehet még azért tenni, hogy Bihar rámozduljon egy zenei rendezvényre? Ezen a ponton szinte kilátástalannak láttam a küzdelmet, hogy valamit adhassunk az embereknek. Ingyenes rendezvény a város szívében, jó zenekarok, full hangerő. Kell ennél több? Úgy látszik, igen.
Az est legtávolabbról érkezője címet a veszprémi Pigs Might Fly zenekar vitte el. Nem először teszik már tiszteletüket nálunk, így sokan ismerősként üdvözölhették az együttest. Mert láss csodát, mintha egy varázsütés történt volna, megjelent a közönség. Megjelent és egyből félházat produkált. A srácokra annyit szokás mondani, hogy nu metalt játszanak, de szerintem ez annál azért árnyaltabb, hogy ennyivel elintézzük ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy kezdetben valóban a nu metal vonulat volt rájuk jellemző, de az idő múlása érződik a zenéjükön. Több elem is felfedezhető, ami más irányzatokat juttat eszünkbe, így a sablonos behelyezgetés, skatulyázás igencsak komoly nehézségekbe ütközik. És ami nem utolsó szempont egy színpadon álló zenekarnál: a közönség vette a zenéjüket. Miről álmodhat még egy zenekar? 10 rekesz sörről, de az más kérdés, hehe.
Amikor megszűnt a berettyóújfalui Pluto, akkor már mondták a tagok (Kornél, Krisztián, Karesz), hogy nem adják fel és csinálnak egy új együttest, más zenei irányultsággal. Gondoltam magamban, persze, persze, majd hiszem, ha látom. És tessék. A Hope to Believe mára egy iszonyatosan jó koncertzenekarrá nőtte ki magát. Az együttes tagjai tudják, hogy mit szeretnének és be is járják azt az utat, amit ehhez kell. Az mindenképp említésre méltó, hogy Marci érkezése sokat lendített a zenekaron, hiszen ebbe a zenébe kell a két gitár, itt nagyon nehéz egyedül játszani, kell a telítettség, kell egy ritmusgitár riffelése. Annak meg különösen örülök, hogy a szövegek – számomra – fontos dolgokat fogalmaznak meg: össze- és kitartás, tisztesség, becsület. Ha a hardcore ennyire van jelen a zenéjükben, akkor is piros pont érte. Azt kell, hogy mondjam, csak ilyen mentalitású, hozzáállású együttesekre lenne szüksége a mai magyar undergroundnak és akkor talán nem haldokolna annyira minden. Ami még ezenkívül feltétlenül érdekes lehet: a HTB megmutatta, hogy Keletről is el lehet jutni a vérkeringésbe, csak akarat és kitartás kérdése az egész.
A székesfehérvári Stiff Bastard meghívását annak köszönhette, hogy több mint két éve Pestre kellett költöznöm és ezt kihasználva folyamatosan jártam a klubokat egy jó kis koncertért. Ha ők voltak terítéken mindig megpróbáltam eljutni, mert nagyon karaj kis koncertzenét tolnak. Lemezen sem rossz, sőt, de élőben az igazi. Plusz Ricsi tényleg egy igazi frontember a maga beleszarós attitűdjével együtt. Jöttek, láttak, győztek. Röviden ennyivel el is intézhetném az egészet. Élőben iszonyat arcbamászó a zenéjük és a jókor kicsikart feldolgozás (Sick of it All – Uprising Nation) pedig hab volt a tortán. Ez volt az első újfalui koncertjük, de nem az utolsó. 2010. november 6-án (szombat), a Parola Pinceklubban lépnek fel a gyomaendrődi Nasmith és a helyi Abiocore társaságában.
A sort – az egész napos rohangálást – mi zártuk. Nagyszínpad, nagyszínpad. Egy együttes mindig jól érzi magát, ha nem azon kell agyalni, hogy miként próbáljon meg elférni azon a területen, amit sok helyen színpadnak csúfolnak. Itt ezzel nem volt probléma, most kényelmesen lehetett mozogni és nem kellett attól tartani, hogy egymás szájába dugjuk a gitárnyelet.
Sok számos, hosszú programmal készültünk, hála annak, hogy Tomi mára már mindent fúj kívülről. Vele nemcsak erősödött az Abiocore, hanem színesedett is, hiszen azonkívül, hogy jól dobol még látványban is tesz hozzá a zenekar megjelenéséhez, mivel neki egyedül van annyi haja mint az együttes többi tagjának összesen.
Az elején próbáltunk egy kis trükköt belecsempészni az indulásba, nem tudjuk milyen sikerrel. Számunkra nagy meglepetés volt, hogy amikor felnyomták a fényeket, kb. félház figyelt minket, majd indult az őrlés. A műsort próbáltuk úgy felépíteni, hogy a lendület végig egy szinten maradjon, néha-néha egy kis pihenővel és talán sikerült is. Szabályosan élveztük a bulit, most minden klappolt, ami érezhető is volt a teljesítményünkön.
Azt sem felejthetjük el, hogy végre sikerült eljátszanunk élőben az új számunkat (Árral szemben), amit még lehet kóstolgatni, ízlelgetni, mert errefelé halad az Abiocore.
A 12+1 szám tökéletes mennyiség volt, reméljük, hogy senkiben sem maradt hiányérzet.
Amikor elindultunk azon az úton, hogy összehozzuk ezt az egy napos kis témát, arra törekedtünk, hogy olyan zenekarok jöjjenek el hozzánk, akik amúgy nem jutnának el ebbe a térségbe. Próbáltuk a zenei stílusokat is összehangolni, kapjon mindenki mindenből, ne maradjon hiányérzet.
Külön meg szeretném köszönni a Hope to Believe és az Abiocore zenekarok önzetlen segítségét, munkáját, nélkülük ez a buli sem ment volna le. Talán már csak mi maradtunk egymásnak és ezt érdemes megbecsülni.
Mondhatnám, írhatnám, hogy jövőre ugyanekkor ugyanitt, de ez még nagyon távoli és ígérgetni nem szeret az ember (vagyis én nem). Törekszünk, bizakodunk, írogatunk, hátha.
Annyit kérnék mindenkitől, hogy akinek tetszett ez a nap, az jelezze felénk, hogy az erkölcsi tartáson túl fel tudjunk mutatni egy olyan bázist, akikért megéri fesztet szervezni.
Boss
2010. június 8., kedd
Parkway Drive új videó
Elkészült a Parkway Drive új klipje a hamarosan megjelenő "Deep Blue" lemez "Sleepwalker" című számára.
2010. május 22., szombat
Msn-en sikerült interjút csinálnom Nagy Lajossal a tavaly feloszlott, majd idén újjáalakult mezőtúri Rise Of Fate zenekarral...
Elsőnek mutasd be a zenekart.
Több tagcsere illetve "posztcsere" után jelenleg Kelemen Zoli dobol, Gyalog Pisti és Novák Gergő gitározik, basszusnál Major Zsolti , Kovács Peti aki egyébként az új tag a zenekarban hozza az elektronikus dolgokat,ami szintén új a zenénkben és végül én Nagy Lali az ének részét próbálom megoldani :D
Mi vezetett a zenekar feloszlásához tavaly? Illetve minek köszönhető, hogy újra összeáltatok?
Mindenki próbálta a saját megoldásait, ötleteit ráerőltetni a másikra amit sokáig nem lehet elviselni. Itt a zenei részére gondolok a dolgoknak, például egy dal írásánál voltak ilyen problémák. Emberileg nem, az inkább utána, hiszen Pisti és én is kiléptünk, ami nyilván a többieknek nem esett jól. Utána ők próbáltak egy új zenekart összehozni ami sikerült is. Ebben már Kovács Peti is ott volt, de nem tudták megoldani az ének illetve a gitár részét a zenekarnak. Elbeszélgettünk velük és arra jutottunk, hogy egymásra vagyunk utalva, hiszen ez egy kisváros, sok "zenész" nincs és megbeszéltük a folytatást. Tanulva a hibákból sokkal jobban tiszteljük egymást illetve egymás ötletét és szerintem ez így van rendben.Említetted már az új tagot, hogyan került ő a képbe és mi a szerepe a zenekarban?
Amit próbáltak Zsoltiék összehozni zenekart abban kapott ö szerepet, de jöttünk mi Pistivel és úgy döntöttünk, hogy maradjon a Riseoffate és ne kezdjünk el mindent a nulláról. Így jött képbe a Peti. Ő hozza az elektronikus részeket illetve a zongora témákat és a screameket.
Mennyire változott meg általa a zenétek?
Nagyon. Igazából nem lehet összehasonlítani az előző anyagokkal. Peti hangja sokkal másabb mint a Pistié, ami már megváltoztatta a zenét plusz ugye a szinti is plusz eddig nem voltak break részek a zenénkben ami most már van.
Most hova sorolnád a zenéteket? Kik vannak nagy hatással rátok? Illetve vannak magyar bandák akiket szerettek vagy hatnak a zenétekre?Szerintem a post-hardcore és az elektronikus metalcore ami a legjobban visszaadja a stílust, de nem tudom. Nem szeretek ezen vitatkozni, mert valaki majd leordít, hogy nem metáálkóór! :D Sok zenekar van hatással ránk és igazából különböző. Az Asking Alexandria talán ami mindenkinél közös, de én pl. Funeral For A Friend fan vagyok, de lehet ezert jó így, mert kicsit mindenki mást hallgat. Magyar zenekar nem hiszem, hogy hatna a zenénkre, de van sok akiket kedvelünk és szeretünk!
Szerinted mennyire kedvelt zene ez a stílus ma Magyarországon?
Nem tudok válaszolni igazán mert még ez a disco meg metál keveredés itthon nem annyira elterjedt szerintem. Meg igazából nem is lesz, de biztos vannak akik szeretik meg ismerik.
Felvettétek nemrégiben a "Worth what you can lose" című számotokat, mesélj erről a számról. Hol készült, milyen volt a studiózás?
(a szám címére kattintva letölthető)
Olyan számot szerettünk volna elkészíteni ami nagyjából visszaadja a zenénket, hiszen ez egy szám amiből nem sok mindent lehet leszűrni, de mégis valamennyire tisztázódjon le mindenkiben , hogy milyen zenét csinálunk és hogy kb. milyen lesz az EP. Gyulán a No Silence-ben vettük fel és nagyon jó volt, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy egy remek "szakember"-rel dolgozhattunk együtt.
Visszajelzések az új számról, illetve a mezőtúri visszatérő bulitokról?
Csak pozitív visszajelzés volt eddig aminek nagyon örülünk, mert kicsit tartottunk attól, hogy milyen lesz a visszhangja a dolognak. A buli meg hatalmas volt és nem nagyon tudom, hogy lehetne meghálálni ezt azoknak az embereknek akik eljöttek, de azoknak is hálával tartozunk akik támogattak minket abban, hogy folytassuk, de nem lehettek ott!
Megtetszett a mezőtúri bulitokon egy feldolgozás vagy átdolgozás, mi ez a szám és honnan jött az ötlet? Várható, hogy ezt is felveszitek?
Azon agyaltunk, hogy feldolgozást csináljunk vagy átdolgozást, az utóbbi mellett döntöttünk, mert az mégis csak a miénk valahol. Így készült el a Michael Sembello - Maniac (Flashdance) c. szám! Nem tudom megmondani, hogy felvesszük-e a dalt. Ennek inkább anyagi vonzata van. Természetesen a saját dalok a fontosabbak, de ha lesz rá fedezet akkor talán felvesszük majd ezt is!
Új anyag mikorra várható?Nyáron elkezdjük a stúdiózást. Szeretnénk végre megcsinálni az első kislemezünket ami szerintem nagyjából őszre fog elkészülni!
Tervek, koncertek a jövőre nézve?
Ez a nyár lesz az hogy sok helyre szeretnénk eljutni, remélem sikerül is. Utána pedig a kislemez amivel elszeretnénk indulni. Kiadót szeretnénk találni ,ami ugye nem egyszerű, de megpróbáljuk!
www.myspace.com/riseoffatemusic
sepi
2010. május 21., péntek
2010.11.13. Prága
Az Epitaph felrakott egy új számot a hamarosan megjelenő új Parkway Drive albumról, amely meghallgatható és letölthető itt.
2010. május 19., szerda
Insane interjú!!!4
A következő interjúban Érsek Gábort, a Fonogram-díjas Insane zenekar dobosát faggattam ki pár dologról, többet közt az ötödik lemezről, a tavaszi turnéról... Jó olvasást!
Milyen az idei tavaszi turné? Mekkora a különbség a tavalyi tavaszi turnéhoz képest, ami hosszú idő után az első volt, ha nem tévedek?
Abszolút meglepetés ez a turné, itt első sorban a hazai bulikra gondolok. 2007-ben volt utoljára rendes turnénk itthon és gondoltuk 2009-ben megpróbáljuk újra, hogy milyen lesz a dolog. Elég jól sikerült, bár nézőszámban nem mindenhol voltak jó bulijaink, de a hangulat már ott is szuper volt. Az idein viszont jóval nagyobb közönség előtt tudunk játszani és a koncertek hangulata is zseniális.
Legjobb és legrosszabb élmény a turnén?
Legjobbat azért nem tudok mondani, mert az esetek 95%-ában jól érezzük magunkat, akármilyenek is a körülmények. A rosszat pedig próbálom mindig elfelejteni, és ezért szintén nem nagyon emelnék ki ilyet. Ami rossz tapasztalat talán, amikor még mindig van olyan klub, akinek elküldöd a plakátokat, és nem rakja ki illetve nem promózza a bulit.
Hogy jött a Monster szponzoráció? Mi alapján lettetek Ti a kiválasztottak? :)
Az egész történet úgy indult, hogy van egy nagyon jó barátunk, aki már kapcsolatban volt a Monster-rel, ez még bőven, akkor történt, mikor bejöttek Magyarországra. Ő elküldte nekik a klipjeinket és a dalainkat, Erre már kaptuk is a választ, hogy szeretnének velünk dolgozni. Ez így idén Februárban lehetett, majd aláírtuk a szerződést, ők meg közben bejöttek Magyarországra. Mondhatni sem kell, iszonyatosan örülünk neki!Hogy álltok az új számokkal? Mikorra várható az ötödik lemez?
Az a helyzet, hogy rengeteg témánk van, de komplett dalként 100%-osan nem állt még össze a dolog. Részben ez annak tudható be, hogy idén is már lenyomtunk több, mint 30 koncertet mellette a zenekar 5/3-a dolgozik fix munkahelyen. Viszont még emellett is járunk próbálni és, amint van ötlet azt rögzítjük. Remélem jövő évben már elkezdhetjük a felvételeket.
Our Island-Our Empire: mi a véleményetek azóta a lemezről, mind számokról, mind magáról lemezről?
Én személy szerint a dalokat imádom, de a hangzással nem vagyok elégedett még mindig. Ezen fogunk remélem javítani a következő albumnál!
Külföldi kiadással végül is mi a helyzet? Rendeződött az angliai kiadás?
Az a vonal, ahol elindultunk igazából teljesen leállt, de megtalált minket egy másik cég, akik elkezdték keményen a munkát és már kaptunk is pár jó visszajelzést kritikában is illetve jövőbeli tervekben is folyamatosan terveznek velünk. Mindenesetre nem várunk csodát, hanem csináljuk a dolgainkat, koncertezünk, zenélünk…
Mire számíthatunk a közeljövőben Tőletek?
Gyakorlatilag Január 8-án elkezdődött a tavaszi turné és végül is már belecsúszott a nyárba, mivel június végéig tele vagyunk bulikkal. Utána Július elején indul a fesztiválszezon, ahol szerencsére a hazai rendezvények mellett jó pár külföldi fesztiválon is ott leszünk majd. Ősszel szintén turnézunk, de kevesebbet, mert szeretnénk a következő lemez vázát összerakni még idén.Utolsó mondat...
Köszönjük mindenkinek, aki szeret és segít minket, hiszen az ilyen dolgok tartják bennünk a lelki erőt! Illetve köszönet nektek és az egész berettyói crew-nak az eddigi dolgokért!
www.myspace.com/bandinsane
Kornél
2010. május 16., vasárnap
Hatred Solution interjú!!!4
Sikerült billentyűzet-végre kapnom Egri Matyit, a Hatred Solution énekesét. A debreceni banda meghatározó jelensége a keleti undergroundnak, vagy lehet, hogy ez már nem is “andörgrand”?! döntse el mindenki saját tapasztalataiból….
Hatred Solution...miez?honnan jött? kapcsolható e a kialakulásához valamilyen "érdekes" sztori?
A zenekar 2003-ban alakult az Inside Core hc formáció magjából, Fényes Roli gitáros unszolására...hát nagyjából ennyi a sztori...ill. ennyire emlékszem, mert az az idő már elveszett a történelem homályában...meg az alakulásnál én még nem voltam a zenekarban.
Az utóbbi időben történt némi személybeli átalakulás a csapatban, régiek mentek, újak jöttek...kik ők, mit lehet tudni róluk?
Utóbbi időben...?:) 
Az alakulás óta egyedül Roli maradt az eredeti felállásból...még én sem vagyok eredeti tag:)...Basszus poszton és doboknál is jó pár változást megértünk már. Említhetném azt is pl., hogy nem volt dobosunk egy fél évig…de olyan is volt hogy fél évente más dobolt nálunk:) Szóval elég kaotikus időszakon vagyunk túl és azért merem ezt mondani mert úgy érzem, gondolom és tudom is, hogy ez a mostani felállás végleges, a zenekar most van igazán egyben. Hogy mit lehet vagy kell tudni az új tagokról? Máté és Tóni hamar teljes jogú taggá váltak...igazából nem is volt átmenet...jöttek...és máris a HS részei voltak. Személy szerint én már nem is tudom máshogy elképzelni a zenekart...csak velük. Máté egy igazi őrült dobos aki úgy veri a dobot, hogy leszakad az arcom tőle pedig elég gyakran hallom. Nem is csoda ez azzal a technikai tudással ami mögötte van, nagyon tehetséges srác és az a legjobb benne hogy folyamatosan tanul is...nem ragad le egy szinten..egyszerűen nem lehet lelőni...:). Úgy került hozzánk, hogy jelentkezett a myspace-s doboskereső hirdetésünkre...meghallgattuk és azonnal tudtuk, hogy ez a srác kell nekünk...velünk kell hogy zenéljen.
A Keletunderground tehetségkutató elődöntőjén a fellépésünk után Rolihoz odament egy srác és azt mondta hogy Ő mindenképpen velünk akar zenélni és benne akar lenni a zenekarban (persze nem ezekkel a szavakkal...:))...ez a srác volt Tóni...az első találkozás sokkja elgondolkodtatott bennünket...”hmm..ez az őrült tényleg önszántából akar hozzánk jönni?!”...kipróbáltuk, és megintcsak azt mondtuk, hogy ez az ember kell nekünk...hihetetlen ahogy játszik és amiket játszik...megint csak leszakadt az arcom:)...olyan pluszt adott a zenénkhez amiből eddig - most ki kell mondanom - nagy hiány volt nálunk.
Szóval nagy szerencséje volt a zenekarnak hogy rátalált erre a két elmebetegre ill. hogy ők rá találtak a zenekarra...most már bármit megtehetünk a zenénkben...nincsenek korlátok.
Nem egy egyszerűen befogadható zene amit játszatok...mennyire látjátok ennek az érvényesülését kishazánkban?
Hát valóban nem egyszerűen befogadható zene a miénk és sokan nem bírják az effajta őrjöngést vagy nem tudják értelmezni ennek a zenének az üzenetét és nem látják a szépségeit...ezért nagyon rögös az az út amire léptünk, mert elég kicsi a célközönség létszáma egyenlőre...de egyre több fanatikus arccal találkozunk...és úgy látom hogy kezd kialakulni agy pici de annál erősebb mag...akik isten tudja milyen okokból de ezt szeretik:)
Mi táplálja a zenétekből áradó düht és pusztítást?:)
Hát ez egy érdekes kérdés. Hogy mi táplálja az agressziót ami a zenénkből árad kifelé? Csak azt tudom válaszolni, hogy mindazok a negatív hatások amik érnek bennünket a magánéletünkben és a zenében egyaránt...azokról a dolgokról amik nyomasztanak nem tudsz nyugodtan beszélni, nem tudod csak elénekelgetni vagy elgitározgatni őket és nem mondod azt, hogy minden rendben van amikor érzed, hogy nincs. Inkább kiüvöltöd és kizúzod magadból a "rossz" gondolatokat.
Készülőben van az új hanganyag...mesélj róla!Hol csináljátok, hány számos lesz, mikorra várható, stb...
Igen készül az új cucc ami egy sokkal másabb HS less, mint az előző. A témák komplexebbek és agresszívebbek. Sokkal több stílusból és irányzatból építkezünk, mindezt sokkal rövidebb számokba öntve, teljesen más hangzásvilággal. Az előbb már említettem, hogy úgy érzem a zenekar most van igazán egyben...most haladunk jó úton...hát...ez lesz rá a bizonyíték:)...talán ez életünk fő műve...a legkedvesebb gyermekünk:) A munkálatok februárban kezdődtek el Szilágyi Pisti (Szeg, ex Necropsia) felügyelete alatt a Szeg Home Stúdióban, külön örültünk annak hogy a felvételeket régi basszusgitárosunk, Karcsi vezette ( aki most a Szeg-ben basszerozik), jó volt újra vele dolgozni. Nincs is panaszunk semmire, mert a felvételekkel kapcsolatos munkálatok nagyon jó és baráti légkörben zajlottak...így igazán jó dolgozni...szinte szárnyakat ad az embernek. Most a keverésnél tartunk, úgy gondolom, hogy egy hónapon belül már kijöhet az anyag és mindenkinek a kezébe kerülhet, aki kíváncsi rá.
Itt a nyár, jönnek a fesztiválok...fellépések szempontjából hogyan érint benneteket?
Egyenlőre sehogy! Próbálkozunk. Próbáljuk újra benyomni magunkat az Azfeszt-re. A többi fesztiválra is jelentkezünk, jelentkeztünk...de elég nehéz bekerülni így, mert tök mindegy mit játszol és hogyan...ismeretség nélkül nehéz labdába rúgni.
Jövőbeni tervek?
Mi soha nem tervezünk semmit, csak zenélünk és zenélünk tovább, mert imádjuk ezt csinálni, írjuk az új még dúrvább számokat, próbálunk minél több koncertet szervezni, kiadót találni...a szokásos...de az a legfontosabb hogy együtt vagyunk, jó együtt dolgozni és ebből jó dolgok születnek...az hogy mit hoz a jövő...meglátjuk.
Amióta tudok rólatok, egy pár tehetségkutatón megfordultatok, és értetek is el ezt-azt...hasznosítható eredmények ezek?
Van amelyik igen van amelyik nem. Az Azfesztes fellépési lehetőség tavaly, amit a tavaly előtti tehetségkutatójuk második helyezéséért kaptuk egy nagyon jó nyeremény volt és örültünk is neki...jó volt azok előtt a srácok előtt fellépni...de a másik díjunkat a stúdiófölvételt (a stúdió nevét nem említem, pedig szeretném…) a mai napig nem kaptuk meg!!! Most, a Keletundergroundon is harmadikok lettünk, itt is tök jó díjakat kaptunk...promótálhatjuk a zenekart (rádió, újság, képes portfólió stb.)...szerintem azzal sem lesz gond, hogy megkapjuk:)
De volt olyan is, hogy másodikok lettünk egy tehetségkutatón és még csak egy tálca sört sem kaptunk...szóval elég sok mindent tapasztaltunk már...volt ilyen is, olyan is...az a baj, hogy sok tehetségkutató szervező (és ez igaz a koncert szervezőkre is) azt hiszi, hogy szívességet tesz a zenekaroknak azzal, hogy felléphetnek (és nehogy már díjat is várjanak ezért)...de nagy tévedésben vannak, mert ezek nélkül a zenekarok nélkül ők kúrvára sehol nem lehetnének...lehúzhatnák a kibaszott rolót!
Hova helyeznétek magatokat a magyar, vagy akár a kelet-európai zenei életben? (mert hát romániában is voltatok már ha jól tudom...egyéb külföld?)
Kívülre, mindenen kívülre, a bolygón kívülre:) Az underground undergroundjának számít az amit csinálunk, úgyhogy nehéz bárhova is elhelyezni magunkat.
Valami értékes üzenet a feltörekvő generáció számára?
Mondhatnék sok mindent de nem akarok okoskodni, amit mondani akarok az pedig nem tanács, hanem csak egy igazság amire a hosszú évek alatt rájöttünk:
a legfontosabb az alázat...a legmélyebb alázat...a zene és a közönség iránt...hiszen ezek nélkül sehol és semmik nem lehetnénk.
Ja...a legeslegfontosabbat majdnem elfelejtettem:
Ne rosszalkodjatok!!!
www.myspace.com/hatredsolution
J.J.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)